2011. október 18., kedd

Kidobjam vagy ne? Ez itt a kérdés.

Elérkezett a szezonja annak, hogy átnézzük az őszi téli ruhatárunkat és könyörtelenül megváljunk néhány darabtól. Nehéz dolog ez, mert mindenkinek vannak olyan ruhadarabjai amelyeket csak tárol de nincs szíve megválni tőle. Ez nem is jelent problémát mindaddig míg van hely a tárolásra. Először akkor szembesültem a problémával amikor elszakadtam a szülői háztól, s egy igen apró lakásba költöztünk a párommal. A ruhák fele nem fért el és akkor még sehol nem tartottunk az ő cuccaival. Azóta szezononként szigorú szabályok szerint átnézem a ruháimat és bármilyen fájdalmas is megválok mindentől ami nem felel meg az általam felállított kritériumoknak. Nincs mese ezt kell tennem, különben az új daraboknak nem jut hely. Az én szabályaim a következők:
Első és legfontosabb a ruhadarab állapota. A kopott, szöszös, kinyúlt illetve sérült darabokat KI KELL DOBNI. Nincs kifogás, hogy mennyire szerettem, mennyire drága volt stb. Ha esetleg olyan sérülés van a ruhán ami még korrigálható, javítható akkor érdemes elvinni egy varrónőhöz és megjavíttatni, ám ha menthetetlen meg kell válni tőle, hiszen soha az életben nem foguk már felvenni csak pakoljuk egyik helyről a másikra.
A második a méret. Mindenkinek van majd belefogyok vagy belehízok darabja. Sajnos ez csak ritka esetben történik meg ezért nem érdemes évekig tárolni valamit.
A "jé ilyenem is van?" darabok. Sokszor csak ilyenkor találkozunk azokkal a ruhákkal amelyeket valamilyen indíttatásból megvettünk ám sose hordtunk, vagy valamiért már évek óta csak tartogattuk de nem viseltük. Ha úgy érezzük, hogy már valószínűleg nem fogjuk hordani ezektől is meg kell válni.
Sajnos van olyan, hogy több fordulósra sikerül egy ilyen válogatás mert első körben mindig maradnak olyan ruhák amik átsurrannak a szűrőn aztán mikor a kezembe akadnak akkor rájövök hogy ennek már nem kellene itt lennie. (Most is a második körnél tartok)
S a plusz egy ami kivétel, azért hogy erősítsük a szabályt. Az olyan ruhát amihez érzelmileg kötődünk, mert emlék valakitől, vagy valamilyen különleges története van. Ezektől SOHA nem válok meg. 
S hogy mi is lészen a "selejt" ruhák sorsa... Ami menthetetlen az kuka természetesen, ami jól néz ki, jó állapotú azt el szoktam ajándékozni, és a bűvös kategória amit most ugyan nem fogok viselni, de látom benne a fantáziát, hogy egy kis átalakítással  még lehet belőle valami vagy egyáltalán nincs szívem megválni tőle az a szüleimnél landol ahol rengeteg hely van tárolni őket.

2 megjegyzés:

  1. évszakonként én is szelektálni szoktam, én a nem húztam már fel több hónapja- elvet követem. ezeket a darabokat elajándékozom ami még esetleg jó lehet otthon anyukáméknál azt hazaszállíttatom. sokszor jól jön amikor nem tudok otthon mit felhúzni :) viszont a majd belefogyok nacik még mindig jelen vannak.. hátha :D

    VálaszTörlés
  2. Ó azt hiszem mindenki szekrényében van minimum egy olyan darab amit úgy hív "A NADRÁG"... ami az etalon, ami jó lenne ha jó lenne... :)

    VálaszTörlés